HTML

Védnőkeink:

A Bibó-év rendezvénysorozat blogja

Idén ünnepeljük Bibó István születésének századik évfor- dulóját. Az ELTE Bibó István Szakkollégium e centenári- um alkalmából Bibó-év címmel emlékévet szervez.

A blogon a rendezvénysoro- zattal kapcsolatos információ- kat találhatnak az érdeklő- dők.



A rendezvény védnökei:

Ifj. Bibó István

Dr. Mezey Barna
az ELTE rektora

Dr. Király Miklós
az ELTE ÁJK dékánja

Dr. Kukorelli István
egyetemi tanár

Dr. Huszár Tibor
akadémikus



Támogatóink:

Nemzeti Erőforrás Miniszérium

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar

Az ELTE Bibó István Szakkollégium volt szakkollégistái

2011.11.12. 01:19 bibó100

- A Bibó István park avatása

 

2011. október 26-án részt vettünk a Bibó István park avatásán. A Bibó István nevét viselő, Budapest II. kerületében található közterület a Barsi utca és a Bimbó út találkozásánál emelkedik a városrész fölé. Az avatáson Bibó István gyermekei, Tegzes Lászlóné és ifjabb Bibó István, valamint Stumpf István, a Szakkollégium egykori igazgatója is megjelent.

 

A hivatalos beszédek méltatták Bibó tudományos tevékenységét, rendíthetetlen elvhűségét és mélyen humánus személyiségét.

 

Az avatáson elhangzott Csoóri Sándor Bibó István emlékére írt „Láttam Arcodat” című verse.

 

 

Csoóri Sándor: Láttam arcodat

Bibó István emlékére

 

 

Krumplisszatyor és hosszú lódenkabát –

ez jut eszembe rólad napok óta

s az irgalmatlanul hosszú délelőttök,

mikor a piac káposztaszagában sorára vár az ember

s az élet olyan, mint beázott cséplőgép

egy messzi szérűn.

 

Sokáig nem tudtam: ki vagy;

talán egy megviselt, özvegy férfi,

  gondoltam némi részvéttel

hónapokig,

talán egy leszázalékolt szívbeteg, aki fölött

hosszan elidőzget már a Mártírok útjai harangszó.

Aztán a név. A neved. A kézfogásod.

Aztán az utcakőről az égre fölsikló szemüveged.

Aztán a magyar ótestámentumi bűnök félszavakkal

ott az utcasarkon s az újtestámentumi mocsok.

Köhögsz a hideg emlékektől,

de nyomban mosolyogsz is,

mint a sors jólneveltje és a történelem

utolsó úriembere, aki kezet csókol sután

a századokon átvonuló Antigonének

s a tömegsírok árva halottai mellé is leül,

bűntelenül vállalva el az élők

bűnét.

 

Hányszor gondoltam, hogy én: te is lehetnék,

végsőkig magyar, mert végsőkig kétségbeesett, önemésztő,

ki a mézelő akácosban

s nők hullámzó szája közelében is félve nézi:

nem szállták-e meg sasok a kezét

s nem darabolták-e föl fejszék a mosolyát?

 

Láttam arcodat magányosan, mint most a magamét

e délelőttön

s láttam szemedet is:

a nyugodt vértanúk néznek meg úgy egy

virágzó gesztenyefát, búcsúzóban,

ahogy te másokba s magadba tudtál nézni.

 

Krumplisszatyor és hosszú lódenkabát –

ez jut eszembe rólad napok óta

s az irgalmatlanul hosszú délelőttök,

mikor már a nevedben is megválthatná magát az ember,

de szégyenében csak a földet nézi.

 

(Forrás: http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/CSOORI/csoori00526/csoori00170/csoori00170.html)

 

A Bibó István park avatásáról készült beszámoló ide kattintva érhető el.

 

 

(Forrás: MTV Videótár)

 

A Bibó István park elhelyezkedése

(Forrás: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzatának honlapja)

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://bibo100.blog.hu/api/trackback/id/tr443371927

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása